Biomassza tüzelő

Elérhetőség és tárolás nem probléma a biomasszánál, mivel szinte mindenhol jelen van, energiahordozóként jelenik meg nem pedig energiaként, a felhasználásig megőrzi saját magában az energiatartalmát.

A legelterjedtebben használt biomassza a fa. Azonban energetikai szempontból a biomassza fogalma ennél lényegesen tágabb: az energiatermelésre használható növényeket, termést, mezőgazdasági melléktermékeket és szerves hulladékot takarja. A fa elterjedésének egyébként egyszerű okai vannak: a többi biomasszához képest nagy az energiasűrűsége, gyakori az előfordulása, kicsi a hamutartalma, és keletkezési formájában közvetlenül felhasználható tüzelésre, ugyanakkor kezelési költségeit nem számítva olcsó.

Néhány biomasszafajta energiatartalma MJ/kg-ban:
- fa (20 nedvességtartalmú) 14,5
- szalma (bálás) 14
- cukornád (légszárított szár) 14
- háztartási hulladék 9; fű (frissen vágott) 4

Jelentősen befolyásolja a fa tényleges fűtőértékét nedvességtartalma, s ez kitermelésekor még szerencsés esetben is 45-50 %. Két éves megfelelő tárolás után éri el a légszáraznak nevezett 20 % körüli értéket. Ez az oka, hogy a hasábfatüzelés általában 60 % alatti hatásfokú.

A fatüzelés elmúlt időben való háttérbe szorulásának oka a fosszilis energiahordozókhoz képesti kis energiatartalma, illetve az azokhoz viszonyított kényelmetlen tüzelési mód (favágás, begyújtás, hamuzás stb.).